„… a sárkány az a fantázia-lény, amely a valóság legellentétesebb princípiumainak egyesítésére,
jó és rossz, kezdet és vég, ég és föld távolságainak, sötét és fény, tűz és víz ellentétének
átfogására hivatott. Ennek megfelelően úgy ölelik körül Tihanyi Zsuzsanna teljességhelyzetet
keltő tárgyait, mintha fejükkel egyik, farkukkal másik végét tartanák annak a jelenségnek,
amelynek legfőbb ismérve a végtelenség. …” (Bakonyvári M. Ágnes)