Dobok
A természeti népek varázsolnak jósolnak, gyógyítanak, híreket „szállítanak” vele, ünnepeken
kiséretül szolgál.
A műtárgyról...
A Fa minden növényi jelkép közül a legösszetettebb jelentésű egyetemes szimbólum.
Őseink nagy tiszteletben tartották a Fát, már az elnevezésekből is kiderül jelentősége: Ősök fája, Életfa, Világfa, Világtengely, Égig érő fa (kozmikus fa), Sámánlétra.
Élet és halál, az örök fejlődés és növekedés, folytonos megújulás jelképe, istenek növényi megtestesülése, lakhelye, üzenetek közvetítője.
Főnix. Szoláris, mitikus madár. Tűzben elégő és hamvaiból megújuló lény. A Nap halálának és újjászületésének képe. A keresztény kultúrában az örök élet és a feltámadás jelképe, Krisztus-szimbólum. Kínában a négy szent élőlény egyike. (Sárkány, Főnix, Egyszarvú, Teknősbéka)
A fát őrző kígyó vagy sárkány a megszerzendő „gyümölcs”, átvitt értelemben a Bölcsesség elérésének nehézségét jelenti.
A Világfa (világtengely) a világ közepén, a világhegyen áll, és összeköti a kozmosz három világát (gyökerek: Alvilág, törzs: Középső világ, korona: Felső világ), az égbolt déli és északi pólusát, valamint a négy égtájat, végül egyesíti a négy elemet. A földből nő, az égre tör, fejlődéséhez kell a nap (tűz) fénye és melege, víz és levegő.
Sárkányok világa
Az ősi tudás őrzője. A legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, az időjárás és a termékenység ura.
Gyermekuszoda
Az őselemek élő világot teremtő ereje több szférában megmutatkozik. A légben a madarak tánca a négy őselem körforgását szimbolizálja. A valós és kitalált lények a gyermeki látás tükrében elevenednek meg.